Sziklakert - a kert büszkesége

A sziklakert létrehozására a legalkalmasabb hely a kert  déli, napos lejtője. Ha a sziklát sík terepre helyezi,  célszerű valamilyen falhoz csatlakoztatni.

A sziklakerthez a  sziklák kiválasztásakor igaz, hogy "a kevesebb több". Jobb, ha inkább néhány nagyobb követ használ, amelyet szabálytalanul elhelyez. A  sziklát feléig vagy harmadáig ássa be a földbe a lejtős terepen.

Ahhoz, hogy a sziklakert valóban természetesnek tűnjön, nem szabad túl sok különböző színű és ellentétes formájú követ használni. A sima felületű görgetegek egy éles hasított kődarab közelében kellemetlen benyomást keltenek, mert az a természetben nem fordulnak így elő együtt. A sziklakert számára a legalkalmasabb a porózus felületű mészkő, pala vagy gneisz.
A travertin is nagyon népszerű a sziklakert építők körében, mivel megtartja a nedvességet, és tipikus kőszerkezete lehetővé teszi a növények közvetlenül a kövekbe ültetését. Az egyedi sziklakerti növényeket az éghajlati viszonyok és a talaj szerkezete szerint válasszuk ki az alapján, hogy az egyes fajok milyen gyorsan nőnek, és milyen magasságot érnek el néhány év alatt. A kiválasztott növényeket a kövek közötti területre érdemes ülteti.

Sétálni eső után a kertben, gyönyörködni a virágokban nem lehet anélkül, hogy valamelyikre rá ne taposnánk, ezért ennek kivédésére kellenek a sövények, utak. Fontos, hogy helyesen rendezzük őket, mert egyúttal egy bizonyos rendet teremtenek a kertbe, befolyásolják a kert megjelenését és a karakterét.

A ház felé vezető főútnak, szélesnek és egyenesnek kell lennie, az ágyások közötti utak lehetnek keskenyebbek és kanyargósabbak. A frekventáltabb sövényekhez, utakhoz durva felületű köveket,-mészkövet, homokkövet, bazaltot és gneiszt,- használnak. 


Legtöbb szót a gránitról kell ejteni, mivel tartós, fagyálló, durva szerkezetű, továbbá könnyen és sokféleképpen feldolgozható, pl. kockakő, burkolókő, szegélykő formában. A leginkább a szabályos geometriai formákban van jelen a kertekben, és téglákkal kombinálva is jól mutat.

A gyepen kialakított sövényekhez és a virágágyások közötti szabálytalan utakhoz használhatunk lépőköveket, úgynevezett tipegőket, melyeket  a földbe süllyesztve, lépéstávolságra helyezzük, hogy könnyen lehessen járni rajtuk.